Ahogy egyre több napelemet telepítenek, egy újfajta probléma is egyre inkább előtérbe kerül, fejtörésre ösztönözve a hatóságokat és a fejlesztőket is: egyre több panel és interverter gyullad ki, ami veszélyt jelenthet az otthonokra. Az Egyesült Királyságben hatszor annyi napelemmel kapcsolatos tűzeset történt, mint tíz évvel korábban. A briteknél a betáplálási fizetési rendszer korlátozása miatt sokan nem kérnek biztonsági tanúsítványt a rendszereikhez, ez pedig Magyarországon is tanulságos lehet, ahol a korábbi telepítési stop miatt sok szigetrendszerű háztartási kiserőművet létesítettek.
Miután szerdán lezajlott az Energiaügyi Minisztériumban a szakmai egyeztetés a napelemesek éves szaldó elszámolásával kapcsolatban, csütörtök este rövid közleményt adott ki a MANAP Iparági Egyesület, amelynek elnöke, Szolnoki Ádám részt vett az említett egyeztetésen. Ebben az egyesület üdvözölte a tárca elkötelezettségét a napelemtulajdonosok iránt, mindemellett éberen figyel és várja a konkrét fejleményeket, bejelentéseket.
Máris reagált az Energiaügyi Minisztérium a Fidesz frakcióvezetőjének reggeli kérésére, és azt üzente a tárca, hogy „érdemben vizsgálja a frakció kérését”, mert „egy méltányos elszámolási rendszer kialakítására törekszünk”.
Azt kéri a napelemtulajdonosoktól Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke, hogy minden fórumon fejezzék ki elégedetlenségüket a havi szaldó elszámolásra való kötelező átállással kapcsolatban. Mint jelezte, a kormány intézkedései az elmúlt években nagyon ártottak a hazai napelempiacnak, és az új lépésnek is súlyos következményei lehetnek.
„A korábban napelemet beköttető magyar fogyasztók megtévesztve érzik magukat” – ezzel a címmel adott ki közleményt kedden délután a MANAP Iparági Egyesület arra reagálva, hogy a hétvégén a kormány azt jelentette be: a napelemet telepítők mindegyike átkerülne 2024-től az éves helyett a havi szaldó elszámolásba, jócskán rontva így a projektek megtérülését. Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke szerint „sok fogyasztó, különösen azok, akik tavaly októberben kérelmezték a csatlakozást, úgy érzik, most megtévesztették őket ezzel a hirtelen változással", hiszen akkor az volt az ígéret, hogy aki 2023 végéig csatlakozik a rendszerhez, még az akkor ismert éves szaldó rendszer szerint számolhat el, így tehát ennek ismeretében tervezte meg a beruházását, de ehhez képest most legalább 20%-kal romolhat a beruházás megtérülése. A szervezet szorgalmazza, hogy legyenek szakmai egyeztetések az iparági szervezetek és a kormány között, amelyre egyébként egy szintén kedden délután kiadott nyugtató közleményben az Energiaügyi Minisztérium is nyitottnak mutatkozott.
Uniós előírás miatt legkésőbb idén év végéig választhatják a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek, esetén az új magyarországi felhasználók a jelenleg érvényes szaldó elszámolási rendszert, de egyelőre nem ismert, hogy pontosan milyen új elszámolási rendszerben gondolkodik a szabályozó 2024-től kezdve. A REKK Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány a szakirodalom és nemzetközi példák alapján megvizsgálta, hogy a jövő évtől milyen elszámolási rendszerek jöhetnek szóba a háztartási naperőművek termelésére vonatkozóan. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze, bemutatva a felmerülő szakmai dilemmákat is.
Várhatóan október 1-jétől engedélyezi újra a kormány egyes körzetekben a hálózati áram visszatáplálását a háztartási méretű kis erőműveknél, azaz a napelemek esetében - számolt be az ATV Kiss Ernőre, a Napelem Szövetség elnökére hivatkozva.
A kínai cégek egyelőre még tagadják, hogy elálltak volna a katódgyárak építésétől a lítiumban gazdag vidéken.
Egyetlen csapással katasztrofális bajba sodorhatják ellenfelüket.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az EU és Brazília sincs Trumpék listáján.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
